Családreferens találkozó - 2019. január
Bíró László püspök atya üzenete ...
Veszprémben találkoztak a családreferensek
2019. január 11-12.
Minden évben együtt összegzik éves munkájukat és tapasztalataikat az egyházmegyék családokért felelős papjai és házaspárjai, akik ezúttal Veszprémben, az Érseki Hittudományi Főiskolán gyűltek össze kétnapos országos találkozójukra január 11-én és 12-én.
A Veszprémi Érsekség Családpasztorációs Irodája által szervezett találkozó mottójául a „Keresd Krisztus képmását minden arcvonásban!” mondatot választották, ennek kapcsán Fodor János, a Veszprémi Főegyházmegye családpasztorációs referense kiemelte, fontos Istent állítani tekintetünk fókuszába, aki saját képére és hasonlatosságára teremt, és így mindannyiunkban megjelenik.
Az első napon Márfi Gyula érsek és Fodor János köszöntötte a találkozó résztvevőit. „A szüzesség, valamint a szerzetesi állapot és a házassági állapot kölcsönösen felételezik egymást, és nem látom értelmét, hogy felvessük a kérdést: melyik a magasabb rendű” – mutatott rá köszöntőbeszédében Márfi Gyula. Az érsek kiemelte, hogy Magyarország híján van mind a férfi, mind a női szerzeteseknek, ez pedig elég nagy probléma, mivel ma is szükség volna szüzességben élő apácákra, szerzetesekre és nőtlenségben élő papokra, nagyobb számban, mint amilyenben ma jelen vannak köztünk. „Ők a legkevésbé sem állnak ellentétben a házas emberekkel, sőt, kölcsönösen feltételezik egymást. Az viszont kétségtelen, hogy míg nyüzsögtek Európában az apácák és a cölibátusban élő papok, addig sokkal több szép család volt, sokkal több gyerek született. Mióta eltűntek az apácák, szerzetesek és a papok, azóta nagyon megfogyatkoztak a szép családok is. Ezen érdemes elgondolkodni” – fogalmazott a főpásztor. [...]
Bíró László püspök újévi köszöntője
a harkányi kórházból
Szeretett Olvasóim!
Éppen a mai nappal kezdem nyolcadik hetemet a kórházban. A lábamat műtötték.
Ez a sajátos helyzet tisztulással ajándékozta meg az embert. Amikor lidércként lebegett előttem, hogy esetleg levágják a lábamat, egy biztos reményem volt: az emberrel semmi más nem történik, csak Isten akarata. Isten akarata pedig nem ellenség. Ugyanezen tájt olvastam Lisieux-i Szent Teréz gondolatát, miszerint Isten atyánk és anyánk. Ő abban látja örömét, hogy térdére ülünk, és odahajolunk szívéhez.
Az új év küszöbén nem is lehetne szebb programunk, mint hogy Isten atyánk ölébe üljünk, szívére hajtsuk fejünket, és nagy bizalom töltsön el bennünket.
Most, amikor befejeződik a család éve, azért ne fejeződjön be a családon belüli egymásra figyelés, ahogy Szent Pál mondja: „Előzzétek meg egymást a szeretetben!”
Ugyanakkor egyre intenzívebben készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A velünk lévő Isten legyen kísérőnk mindennapjainkban!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott új évet. Testvéri köszöntéssel:
László püspök
Harkány, 2018. december 30. – a Szent Család ünnepén
Ima az életért 2018 decemberében
Ismét fiatalok és idősebbek közös imája
2018. december 28-án, pénteken 18.30 – 21 óráig
Együtt imádkozunk az élet örömeinek és a család értékeinek felismeréséért,
és az élettel szemben elkövetett tévedéseink, bűneink bocsánatáért.
Szeretettel hívunk és várunk mindenkit
XXV. Családkongresszus
HANGFELVÉTELEK ÉS PREZENTÁCIÓK
RIPORTFILM - KÉPEK - HARANGJÁTÉK
„25 éve a boldogabb családokért” mottóval tartotta meg hagyományos családkongresszusát a Magyar Katolikus Családegyesület - idén Balatonakarattyán, november 22. és 24. között. Bíró László püspök atya betegsége miatt sajnos nem tudott jelen lenni a jubileumi kongresszuson, de a megnyítóra küldött hangüzenetét közösen meghallgattuk. A három nap alatt az Egyesület negyedszázados működéséről szóló, szép és felemelő visszaemlékezések hangzottak el, másrészt Állam és az Egyház a családért címmel gazdasági, jogi és teológiai előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket hallottunk a családok helyzetéről. Az alábbiakban a Magyar Kurír tudosítását olvashatjuk.
Mi történt 1999 óta, a Boldogabb családokért címmel írt körlevél megjelenése óta? – ez a kérdés állt Lukács László SchP előadása középpontjában, melyben a családokat tekintve nemcsak a magyar helyzetre nézett rá, hanem Európára is, és azt is vizsgálódása alá vonta, hova kell ma az Egyháznak a hangsúlyokat helyeznie a pasztorációban. [...]