Hívom a családokat!

HÁZASSÁG HETE - 2020

február 9-16.

Forrás: https://hazassaghete.hu/ és a Magyar Kurír

Hazánkban 2020-ban tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. Az országos rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek. A házasság hete központi programjaink fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.

A PROGRAMOK - 2020

A hűség nem unalmas

„A tudomány arra hívja fel a figyelmünket, hogy a természet törvényei állandóak. Ennek a rendnek köszönhetjük, hogy világunk kiszámítható. Az ember abban különbözik a természet többi szereplőjétől, hogy értelmes és szabad döntésre képes lény” – emelte ki Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök a sajtótájékoztatón. A házasságban két ember szabadon dönt egymás mellett, ez az életre szóló elköteleződés pedig hasonló biztonságot adhat, mint a természet nem változó törvényei. Ez a kölcsönös biztonság napról napra épül. A házasságban – melynek fontos része a gyermekvállalás – megtapasztalhatjuk a közösség élményét, enélkül az ember magányos marad. [...]

CSALÁDREFERENSEK NYÍREGYHÁZÁN

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán

Az egyházmegyei családreferensek szokásos évindító találkozóját tartották 2020. január 17-18-án Nyíregyházán, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda kollégiumi épületében. A találkozóra – amelyen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Felföldi László általános helynök, nyíregyházi plébános, Radnai Jenő, a Magyar Katolikus Családegyesület irodavezetője, Nagy Csaba nyíregyházi káplán atya is részt vett –, számos egyházmegyéből érkeztek házaspárok, lelkivezetők. A szakemberek a családpasztoráció megújításáról tanácskoztak, ezt megelőzően tanulmányozták Bíró László püspöknek, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökének a nemrég lezajlott, XXVI. Család-kongresszushoz intézett üzenetét.

A résztvevőket a házigazda Felföldi László atya és Radnai Jenő köszöntötte. A Családegyesület irodavezetője mindenekelőtt Bíró László püspök atya üzenetét olvasta fel, aki betegsége miatt jelenleg csak levélben üdvözölhette a találkozó résztvevőit:

„A média különböző csatornáin ma sok szó esik a családról. Ezekben közös, hogy boldog, reményteli családokat tárnak elénk. Mint ahogy programunk egyik kérdése is mondja: a mi feladatunk nem az elutasítás, siránkozás és panaszkodás, hanem a jóakaratú emberek bátorítása, hordozása imádságban és cselekvésben egyaránt. Hadd ismételjem önmagamat: ha mindig csak siránkozunk a családról, mi magunk leszünk a család krízisének előidézői. Kell, hogy a remény, a jövő hordozói legyünk! [...]

HÍVOM A CSALÁDOKAT - 2020. JANUÁR

2020. január

HÍVOM A CSALÁDOKAT,
HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS
SZERELMESEKET,
A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET,
ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

Olyan szívfájdító nézni ezeket a fiatalokat– szólította meg bátyját, az örömapát az eljegyzési ünnepségen az öccse –, amint itt örömtől sugárzó arccal fogadják a gratulációkat. Tele vannak reménnyel, tervekkel, gyönyörű elképzelésekkel, biztosra veszik, hogy sikerül úrrá lenniük azon a sok nehézségen, amelyek itt tornyosulnak előttünk, az egyes ember előtt éppúgy, mint az egész emberi társadalom előtt. Vajon van-e alapja reményüknek, nem csupán légvárakat építenek? És van e valaki, akiben bízhatnak, akire számíthatnak minden helyzetben? Nézd – válaszolt az örömapa –, visszagondolva a saját eljegyzésünkre úgy látom, hogy ezek a fiatalok ma sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint amilyenben mi voltunk akkor. Mi csak titokban járhattunk hittanra, szüleink otthon próbálták többé-kevésbé megalapozni hitünket, a mai fiataloknak sokkal jobb lehetőségük van Isten segítségére építeni, szabadon gyakorolhatják vallásukat, éveken át rendszeres hitoktatásban, sőt jegyesoktatásban is részesülhetnek, Mi azért bíztunk Istenben, mert ezt láttuk szüleinktől, akik tudatosan, megfontoltan építettek Istenre, mert így nevelkedtek, nagyszüleink ebben a szellemben indították őket az éltbe. Én azonban azt mondom – vette át ismét a szót az örömapa öccse –, hogy ebben a szüleinktől kapott hitben csalódtam. Arra tanítottak, hogy minden ügyemben bizalommal forduljak Istenhez, hogy imádkozzak, kérjek, higgyek Isten meg nem szűnő gondoskodó szeretetében, de Ő nem segített. Hiába kértem, hogy jó állásom legyen, nem sikerült ilyet kapnom. Kértem, hogy segítsen akkor, amikor egyéni vállalkozó lettem, a vállalkozásom csődbe ment, megbuktam. Házasságomban is kértem a támogatását, mint tudod, feleségem otthagyott, pont akkor, amikor csődbe mentem és adósságaim miatt reménytelen helyzetbe kerültem. Csapdában vagyok. [...]