1. A Magyar Katolikus Családegyesület a Magyar Katolikus Egyházban

A Magyar Katolikus Egyház a szakpasztorációs feladatok irányítását, koordinálását és felügyeletét szakpüspökökre bízva kívánja megoldani. A szakpüspökök az adott pasztorációs szakterületen összefogják az országos, egyházmegyei és mozgalmi szerveződéseket és velük együttműködve szolgálják a hitéletet. A családpasztoráció letéteményese a családpüspök, munkáját a Magyar Katolikus Családegyesület, melynek ő az elnöke, elsősorban a technikai, gyakorlati feladatok megoldásával támogatja. Az Egyesület a MKPK által hivatalosan engedélyezett és polgári jogilag bejegyzett egyesület, az alapszabály és az annak részét képező szervezeti-működési szabályzat szerint működik. Az Egyesület szervezi, koordinálja és végrehajtja a családpüspök által kezdeményezett akciókat, projekteket, programokat, és elvégzi a kapcsolódó adminisztratív feladatokat, nem konkurense és nem alá vagy felé rendeltje bármely mozgalmi, plébániai, intézményi család-szervezetnek. Nyitott az Egyházon belüli kezdeményezések és az egész magyar társadalom felé. Munkáját missziós felelősséggel végzi az egész társadalom érdekében.

[...]

 2. A családpüspök feladatai

1. A Katolikus Egyház házasságról és családról, valamint az élet tiszteletéről szóló tanításának terjesztése, kifejtése és magyarázata, azoknak az intézkedéseknek a kezdeményezése, amelyek elősegítik a katolikus családeszmény megvalósulását.
2. Kapcsolattartás a Család Pápai Tanácsával, a MKPK-val, valamint más országok püspöki konferenciáival.
3. Folyamatos összekötő és közvetítő, tájékozódó és tájékoztató tevékenység a MKPK , más egyházi és egyházi jellegű közösségek és a társadalom között a családot, a házasságot és az életet érintő kérdésekben.
4. Feladatai végrehajtása érdekében személyesen, illetve megbízottai által

• • Szakember gárdát szervez mind az elméleti terület munkálása, mind a gyakorlati akciók megvalósítása érdekében.
  • Képviseli a nyilvánosság előtt a családot és a házasságot érintő kérdésekben a Katolikus Egyházat,

• • • a médiumokban
    • konferenciák, előadások, tanfolyamok, lelkigyakorlatok tartásával
    • könyvek, munkafüzetek, útmutatók, körlevelek kiadásával

• • Folyamatosan tájékozódik a családot és a házasságot érintő kérdésekben, a hazai és a külföldi egyházi és világi körökben.
  • Meghatározza a stratégiai irányokat, kidolgozza a rövid-, közép- és hosszú távú cselekvési tervet
  • Új projekteket kezdeményez és megszervezi ezek megvalósítását, ill. ellenőrzi végrehajtásukat.

3. A családpasztoráció Magyarországon a következő egyházmegyei és országos szinten koordinálandó területekre terjed ki:

• plébániai családcsoportok, illetve közösségek támogatása;
• a családokkal (is) foglalkozó mozgalmak és egyesületek támogatása;
• családokat érintő felnőttképzési projektek szervezése (nem a deviációs vagy a krízisproblémák kezelésére);
• a katolikus nő- és férfimozgalmak támogatása;
• házasságra előkészítő tanfolyamok, kurzusok (többnyire plébániai keretben), esetenként központi szervezésben támogatása;
• nemzeti és nemzetközi családtematikájú konferenciák, szemináriumok, tanácskozások megszervezése;
• a társadalommal illetőleg a kormánnyal való együttműködés a családokat érintő szabályozások esetén a katolikus családok érdekképviselete;
• együttműködés a nem katolikus családszervezetekkel;
• életvédelmi kérdések;
• a papság családpasztorációs tevékenységének támogatása, ilyen irányú továbbképzések, lelkigyakorlatok megtartásával;
• könyvek, segédanyagok, nyomtatványok kiadása;
• kapcsolattartás a külföldi katolikus családszervezetekkel;
• a Világegyház, és más, elsősorban nyugat-európai nemzeti egyházak által szervezett összejöveteleken való részvétel tapasztalatcsere, és tanulás céljából;
• a megfelelő szakirodalom követése, és a magyar családpasztoráció aktuális feladatai szempontjából fontos iratok lefordítása;
• kapcsolatfelvétel más püspöki konferenciák családpasztorációs szervezeteivel, a projektek és modellek megismerése és tanulmányozása érdekében;
• továbbképzési lehetőségek keresése, különösen laikus teológusok posztgraduális szakképzése érdekében.

4. Az Egyesület tevékenységének főbb területei

Információtovábbítás, mint a családdal kapcsolatos tanítás kibontása és továbbítása:

• a családra és a házasságra vonatkozó kiadványok megjelentetése;
• esetenként család témájú körlevelek kiadása;
• a családot és a házasságot tárgyaló konferenciák, előadások, összejövetelek szervezése;
• képzések (csoportvezetőknek, jegyesoktatás, TCST, stb.) szervezése;
• tájékoztatás a közösségek, mozgalmak, szervezetek a házaspárokért és a családokért végzett tevékenységéről;
• családtanácsadó intézmények támogatása;
• oktatási intézmények (ezen belül a családi életre-nevelésre és szülők gondozására szolgáló programok támogatása;

Partnerség a közéletben, a családok érdekvédelme, életvédelem:

• vélemény- és tapasztalatcsere az állami és önkormányzati intézményekkel, valamint a civil társadalom képviselőivel;
• részvétel a családot érintő állami intézkedések (törvények) előkészítő munkáiban;
• állásfoglalás a politikai, társadalmi, tudományos élet házasságot és családot érintő megnyilvánulásaival kapcsolatban.

5. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület rendes tagja lehet minden katolikus vallású személy, elsősorban házaspár, aki vallását gyakorolja, életállapota a katolikus Egyház törvényei szerint rendezett, kész a katolikus család- és házasság-eszmény megvalósításán és kiteljesítésén munkálkodni, saját közösségével, csoportjával együtt vállalja az egyházmegyei családpasztorációs központtal való együttműködést, illetve lehetőségeihez mérten bekapcsolódik az Egyesület által kezdeményezett programokba. Az Egyesület tagjai tevékenységüket kifejezetten a házasság és a család keresztény szemléletű fenntartása, megújulása és megerősítése érdekében általában csoportjukban végzik, ez magába foglalja a közös imádságot, tanulást és tanítást, tájékozódást, aktivitást.

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a katolikus vallását gyakorló személy, vagy házaspár, aki valamilyen okból egyedül, csoport nélkül fáradozik a katolikus család- és házasságeszmény érdekében.

Azok a közösségek, mozgalmi, egyesületi csoportok, melyek katolikus szempontból kifogás alá nem esnek, és az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik, illetőleg az Egyesülettel együtt akarnak működni, csoportos tagként léphetnek be az Egyesületbe.

A tagság elnyeréséhez felvételi kérelmet és ehhez csatolt plébánosi, ill. egyházmegyei joghatósággal rendelkező elöljárói ajánlás szükséges.

6. Szervezeti felépítés

Az Egyesület szervezete az egyházmegyei központokra, valamint a központi irodára tagozódik. Az egyházmegyei központok koordinátorai a megyésfőpásztor által kinevezett és megbízott családreferensek. Az egyházmegyei központok a központi iroda támogatásával önállóan dolgoznak, önálló tagnyilvántartást vezetnek és önálló programokat szerveznek.

A központi iroda adminisztrációs, információs, koordinációs tevékenységet végez. A tagok megkapják a szükséges információs anyagokat, a projektek programját, a munkájukhoz szükséges rendszeres elméleti és gyakorlati segítséget.

Az iroda működését adományok, valamint adófelajánlások teszik lehetővé. Az Egyesület adószáma: 18075072-1-41.

Budapest, 2003. február 14.

A Magyar Katolikus Családegyesület Elnöksége